
hivatalos nyelv: spanyol |
terlet: 2.766.890 km2 |
lakossg: 39.537.943 fõ (2005) |
fõvros:Buenos Aires |
valls: rmai katolikus
ideltrs: -3 ra
pnznem: argentn peso
|
Orszgismertetõ:
Argentna a Fld nyolcadik legnagyobb orszga, vgighzdik szinte a fl dl-amerikai kontinensen. Chilvel, Uruguay-jal, Paraguay-jal, Brazlival s Bolvival hatros. Ngy nagy terleti egysgre lehet osztani, nyugaton hzdik az Andok, szakon risi termkeny alfld, az orszg kzpsõ rszn a hres Pampk, dlen pedig Patagnia sztyepps illetve tundrs, jeges terletei tallhatak. 22 nemzeti park vdi az orszg felbecslhetetlen termszeti rtkeit s lõvilgnak olyan egyedi fajtit, mint a kajmnt, a pumt, a flamingt, vagy a pingvint.
Az orszg ghajlata rendkvl vltozatos, az szaki rszek szubtrpusi klmjtl a dli terletek tundrjig minden ghajlati v megtallhat Argentnban. Az cenhoz kzelebb fekvõ terletek a legcsapadkosabbak. Az Andokban hegyvidki ghajlat van, 3000 mter felett lland h uralkodik.
Forrs: nu.hu
Kzlekeds:
Argentnban a nagy tvolsgok miatt ajlott az orszgon belli replõjratok ignybevtele, ennl jval olcsbban azonban kevsb biztonsgosan utazhatunk a helykzi autbuszjratokon.
A vrosi kzlekeds j (busz, metr - 5 vonal), rengeteg a taxi s viszonylag olcs, de veszlyes lehet a taxival val utazs. A nagy tvolsgok miatt clszerû gpkocsi hasznlata. Buenos Aires-ben ajnlatos a rdi-taxik ignybevtele.
Szlls:
Aregntnban a dikszllk az orszg terletn megtallhatak, a nyjtott szolgltatsok sznvonala eurpai mrcvel mrve is magas sznvonal.

Kzegszsggyi llapotok s kzbiztonsg:
Buenos Aires:
Buenos Aires kt rszre oszlik. Az egyik rsze a Capital Federal, a szvetsgi fõvros 3 milli lakossal, amely biztonsgosnak tekinthetõ, klnsen a belvrosi rsz. Ugyanakkor az elõkelõ negyedek tõszomszdsgban nyomornegyedek is tallhatk, amelyeket clszerû elkerlni. A vros msik rsze Nagy Buenos Aires 13 milli lakossal, amely szintn biztonsgosnak tekinthetõ ltalnossgban, de az elhagyatott, szegny negyedekben gyakoriak a bûncselekmnyek, ezrt ezeket nem ajnlatos ltogatni.
A kzbiztonsg hasonl a budapestihez, teht ltalban j, de trtnnek bankrablsok, kocsilopsok, stb. kszert, pnztrct lthat helyen ne viseljnk.
Vidk:
Nagyok a tvolsgok, vasti sszekttets gyakorlatilag nincs. Ebbõl kifolylag – valamint biztonsgi szempontbl is – ajnlatos replõn utazni. Ennl jval olcsbb, de nagyon fraszt a tvolsgi autbusz.
Kzegszsggy:
Vdõoltsok nem ktelezõek, Argentna szaki rszbe utazknak azonban ajnlott a srgalz elleni olts felvtele, s a malria ellenes gygyszerek beszerzse. Lehetõleg kerljk a vezetkes vz fogyasztst, a palackozott ivvz megbzhat. Az Andokba utazk a tfusz elleni vdõoltst is krjk. Az Andokban – szerencsre ritkn – elõfordul az un. hantavrus okozta megbetegeds. Hallozsi arnya 70%. Jelenleg nincs ellene vdõolts.
Fontos figyelmeztets!
lelmiszerek bevitele – hs tltelkru, zldsg-gymlcs stb. – szigoran tilos. 1999. ta a replõtereken, kzti hatrtkelõhelyeken, sõt egyes tartomnyok belsõ hatrain is (!) a hatsgok szrprbaszerûen ellenõrzik a rendelkezs betartst.
Vzum s deviza informci:
Argentna s Magyarorszg kztt 1991. februr 5-e ta teljes krû klcsns vzummentessgi megllapods van hatlyban. Ennek alapjn a magntlevllel rendelkezõk hrom hnapra turizmus cljbl vzummentesen utazhatnak be Argentnba. rvnyes replõjegy birtokban a rendõrsgen tovbbi 90 napra kaphatnak hosszabbtst. Munkavllalshoz, tovbbtanulshoz vzumot kell krni.
Az Argentnba rkezõknek belpskor 2 db formanyomtatvnyt – statisztikai lapot s vmru-nyilatkozatot – kell kitlteni. A ktrszes statisztikai lap elsõ felt belpskor, a msikat tvozskor veszik el. Argentna s Brazlia kztt – Igauazu s Foz hatrllomsokon – ltalban nem ellenõrzik az tlevelet. Az utaznak azonban ajnlatos lepecsteltetni tlevelt, mert az orszgbl val tvozskor az tlevelet ellenõrzik. A belpõ pecst hinya miatt 50 dollros bntetst rnak ki. |